Bánhidai alkotók

DALLOS ISTVÁN (1953) fotográfus, kultúrális menedzser

dallos istvan1972-től nevesebb pályázatok, csoportos kiállítások résztvevője, 1989-től valamennyi jelentősebb országos pályázaton (Esztergomi Fotóbiennálé, Országos Fotóművészeti Tárlat) ott van fotóival, reklám- és sajtófotóval is foglalkozik, több könyv, katalógus és kiadvány fotós társszerzője, fotóillusztrátora. Munkásságának meghatározó vonulata a város és emberek viszonyának vizsgálata a fotográfia eszközeivel, Régi park címmel Belinszki Zoltán verseivel illusztrált fotóalbuma 2017-ben jelent meg. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Tatabányai Múzeum (2002), Kulturális Központ (Bedzin, 2002), Kortárs Galéria (Tatabánya, 2003), Arany János Művelődési Központ (Győr 2006), Népház (Tatabánya, 2012), Tatabánya egykor és ma (Tatabányai Múzeum, kiállítás-sorozat).

A fotót a 70 éves a Tatabányai Bányász Képzőművész Kör c. kiadvány bocsájtotta rendelkezésünkre.

FALUDI ÁDÁM (1951) költő, író, performer

faludi adamA város művészeti életének meghatározó alakja, az írás mellett képzőművészként, művészeti akciók fellépőjeként is elismert. „A prózát a költészet kiterjesztésének érzem, a képzőművészetet, zenét pedig a költészet, írásban nem megjeleníthető részének.” – fogalmazza meg maga és olvasói számára sokirányú munkásságának meghatározását. Több mint tíz megjelent könyvéből: Angyalbérlő patakot keres, novellák (Széphalom Kiadó, 2003), Rockdíler, regény (Magyar Napló-Tama, 2013), Betépett oldalak, versek (Művészetek Háza, 2016), A mélyrepülőgép fekete dobozából (Aegis-Magyar Napló, 2016). 

FÁBIÁN IMRE (1926-2011) bányász, festő, grafikus

fabian imreCivil munkavégzése mellett folytatta művészeti tevékenységét, több évtizeden át a Bányász Képzőművész Kör tagja volt. Munkásságának meghatározó témája volt a bányászat, az ott dolgozó emberek, és a bánhidai múlt, épületek, életképek megörökítése. Ezt a törekvést foglalja össze a posztumusz megjelentett emlékezése: A Kétlaki Bányászok - Az én Bánhidám.

Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Puskin Művelődési Ház (Tatabánya,1998), Kölcsey Ferenc Általános Iskola (Tatabánya, 1999), Puskin Művelődési Ház (Tatabánya, 2017, emlékkiállítás)

A fotót a 70 éves a Tatabányai Bányász Képzőművész Kör c. kiadvány bocsájtotta rendelkezésünkre.

FREUND SÁNDOR (1933-2005) festőművész, pedagógus

freund sandorA szegedi Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát, mestere Winkler László volt. 1960-tól szerepelt műveivel kiállításokon, az ötök elnevezésű művészcsoport tagja volt. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: TIT (Tatabánya, 1967), Népház (Tatabánya, 1968), Bányász Művelődési Otthon (Oroszlány, 1977, 1982), Kölcsey Ferenc Általános Iskola (Tatabánya, 1994), Opel Szalon, Tatabánya 2010, emlékkiállítás). 

GENGELICZKY LÁSZLÓ (1945) faműves, előadóművész

gengeliczky laszloBútorplasztikákat, játszótereket és monumentális szabadtéri műveket készít fából. A tatabányai fafaragó tábor alapítója, szervezője, 1988-tól egyéni kiállításokon is bemutatja munkáit. Művei eljutottak Európa több országába, az Egyesült Államokba, az ország több városának közterein is megtalálhatók. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Kuny Domokos Múzeum (Tata, 1993), Stefánia Galéria (Budapest, 1994), Kongresszusi Központ (Budapest, 1995), Magyar Kultúra Háza (Budapest, 2003), Iparművészeti Múzeum (Budapest, 2003) 

A fotót a 70 éves a Tatabányai Bányász Képzőművész Kör c. kiadvány bocsájtotta rendelkezésünkre.

GÖRGÉNYI ISTVÁN (1917-1973) festőművész

gorgenyi istvanAba-Novák Vilmos, majd Bottka Miklós műtermében tanult, ezután a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, mestere Rudnay Gyula volt. Haláláig Tatabányán festett és tanított, akvarelleket készített a városról, a bányáról, a bányászokról tus- és szénrajzokat. Hagyatékának megvásárlásakor, 2006-ban derült fény arra, hogy titokban sok képet festett az 1956-os magyar forradalom emlékére és azokat háza pincéjében elrejtette.  Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Népház (Tatabánya, 1961, 1971), Kernstok Terem (Tatabánya, emlékkiállítás, 1985), Tatabányai Múzeum (emlékkiállítás, 2006), Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 2010)

HAJNAL ENDRE (1950) festőművész

hajnal endreMűvészetének szerves részét képezik, ugyanakkor abban önálló egységet alkotnak azok a festmények, amelyeken a bányászélet elevenedik meg. Az impresszionista festészetben nem szokványos témát, a bánya mélyének örök sötétségét, a nehéz fizikai munkát, a vágatot áttörő, vagy a szenet fejtő bányászok, szakmájuk iránti elhivatottságát, ugyanolyan odaadással festi, mint a felszínen, a téli napsütésben szikrázó aknatornyot. Megörökíti a bányászok egykori lakhelyéül szolgáló bányászházakat, melyek a festményen az őszi hangulat csendjében az örökkévalóság időtlenségét sugallják. És valóban ma már csak múzeumi rekonstrukcióban, a Tatabányán élő művészek alkotásain és a városban élő emberek szívében léteznek. Budapesten a Bánya-és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete őrzi bányászati témájú festményeit.Több mint ötven önálló kiállításon festményeivel vitte Tatabánya hírnevét Magyarországon, Európába, Afrikába, Amerikába, Hong Kongba.

Dr. Kratochwill Mimi
művészettörténész

HARMOS CSILLA (1963) fotós, média szakember

harmos csillaAz érettségi után szakmunkás bizonyítványt szerzett, ismereteit nemzetközi és országos alkotótáborokban fejlesztette. Tagja a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, több közös kiállítás résztvevője a tagokkal, fotói eljutottak a Műcsarnokba és budapesti galériákba is. Oktatott fényképész tanulókat, dolgozott képes újságoknak, otthonosan mozog a reklám- és nyomdai kiadványok világában. 

KAKUK TAMÁS (1952) költő, író

kakuk tamasÚjságíróként, rádiós-, televíziós- és weboldal-szerkesztőként dolgozott, majd hivatali kommunikációval foglalkozott. Rendszeresen jelennek meg írásai a különböző irodalmi folyóiratokban és online felületeken. Megjelent kötetei: Ahogy távolodik, versek, (Új Forrás Könyvek, 2014), A Jóreménység-fokától délre, versek, (Új Forrás Könyvek, 2015), Biciklibelső, prózák, (Média-Press, 2016).

KARKUS ISTVÁN (1946-1995) grafikusművész

karkus istvanA Bányász Képzőművészkörben végezte tanulmányait, mestere Krajcsirovits Henrik volt. Grafikusként dolgozott a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál, majd Népházban. A hatvanas évek közepén a Fiatal Képzőművész Országos Kiállításán, első és második díjat nyertek munkái. Jelentősebb egyéni kiállításai: Művelődési Központ (Zalaegerszeg, 1967), Népház (Tatabánya, 1973), Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum (Tatabánya, 1977), Képcsarnok (Győr, 1983), Dorogi Galéria (Dorog, 1983), Kernstok Terem (Tatabánya, 1986).

A fotót a 70 éves a Tatabányai Bányász Képzőművész Kör c. kiadvány bocsájtotta rendelkezésünkre.

LOIS VIKTOR (1950) szobrászművész, performer

lois viktorA Munkácsy-díjas szobrászművész autodidakta úton, mesterek nélkül kezdett szobrászkodni. Hangszerszobraival Magyarországot képviselte az 1993-as Velencei Biennálén, ez az együttes lett az alapja a Hangfürdő című állandó bemutatójának a tatabányai Szabadtéri Bányászati Múzeumban. Alapítója és szervezője az ugyanitt életre hívott nemzetközi fémszobrász tábornak, bánhidai szülőházából művészeti központot alakított ki. A hangszerszobrokra komponált zenei programokkal, zenekari produkciókkal magyarországi és európai városokban rendezett fesztiválok, koncertek szereplője volt. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Offenes Kulturhaus (Linz, 1995) Salamon-torony (Visegrád, 1995), Szentendrei Kortárs Pantheon (Szentendre, 1997), Modem (Debrecen, 2017).

SALLÓ ISTVÁN (1932-2003) szobrászművész, pedagógus

sallo istvanSzabadiskolákban ismerkedett meg a szobrászattal, mesterének Szervátiusz Jenőt vallotta.  1954 óta kiállító művész, 1978-ban Erdélyből települ Tatabányára. Művészeti díjak tulajdonosa, az erdélyi motívumokra építkező fából faragott szobrai, kopjafái, reliefjei az ország sok településén, közintézményében megtalálhatók. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Csíkszereda (1971), Kertvárosi Művelődési Ház (Tatabánya, 1979), Kernstok Terem (Tatabánya, 1987), Vármegye Galéria (Budapest, 2000) Városi Könyvtár Galéria (Győr, 2000).

SZAMODY ZSOLT OLAF (1956) fotóművész

szamody zsolt olafTanulmányait a Magyar Testnevelési Főiskolán végezte. A kilencvenes évektől kezdve fényképezte az emberi lét által megváltozott környezetet, munkásságának jelentős részét képezi a víz mint motívum használata. 1990-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 2002-2014 a szervezet elnöki pozícióját töltötte be. Több szakmai díj tulajdonosa, fotóalbumaiból: India rejtett Mosolya 2009, Fal és függöny mögött, Kína, 2011. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Bánffy Palota (Kolozsvár, 2009), Deco Galerii (Tallinn, 2009).

SZ.MÁKOS MARGIT (1952) festőművész, gazdasági szakember

sz makos margitTanulmányait a Bányász Képzőművész Körben folytatta, mestereinek tekinti többek között Krajcsirovits Henriket, Papp Albert és Bálványos Hubát. Tudását különböző alkotótáborokban is fejlesztette, eddig számos közös és 69 önálló kiállításon mutatkozott be az ország több városában, például Tatabányán, Tatán, Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Székesfehérváron. 

A fotót a 70 éves a Tatabányai Bányász Képzőművész Kör c. kiadvány bocsájtotta rendelkezésünkre.

SZUNYOGH LÁSZLÓ (1956) szobrász-és éremművész, művészetpedagógus

szunyogh laszloMesterének Csíkszentmihályi Róbertet vallja, tanulmányai a Képzőművészeti Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetem DLA-képzésén végezte. Elsősorban finoman mintázott, elvont formavilágot képviselő kisplasztikái és érmei teszik ismertté, jelentős művészetpedagógiai munkássága, komoly szakmai díjak tulajdonosa. Jelentősebb egyéni kiállításaiból: Komáromi Kisgaléria (1995), Városi Művészeti Múzeum (Győr, 1999) Népház (Tatabánya, 2003), Bernáth Aurél Galéria (Marcali, 2006)

Kortárs Magyar Galéria (Dunaszerdahely, 2013), Kortárs Galéria (Tatabánya, 2016, Szamódy Zsolt Olaf fotográfussal).

VARGA BENCSIK JÓZSEF (1944) grafikusművész

varga bencsik jozsefA képzőművészeti Főiskolán mesterei Bernáth Aurél és Barcsay Jenő voltak, grafikával, festészettel és objekt művészettel, illetve vegyes műfajú tárgyak készítésével foglalkozik. Az utóbbi időben, munkásságában, változatos formában és tartalommal, önálló műfajként bontakozott ki az ironikus objekt. Tárgymontázsai a hétköznapi lét ellentmondásait anekdotikus karikatúraszerűséggel oldja fel, Őszmajom címmel önéletrajzi könyvet jelentett meg. Sikerrel vesz részt az országos csoportos kiállításokon, ahol díjakat szerzett,  jelentősebb egyéni kiállításaiból: Mini Galéria, (Budapest, 1968), Ferencvárosi Pincetárlat (Budapest, 1979), Kortárs Galéria (Tatabánya, 2008, Sipos Maricával).

VARGA BENEDEK (1982)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán tanult, mesterei Eszik Alajos és Somorjai Kiss Tibor voltak. A tatai Talentum Iskolában tanítok művészeti rajzot és grafikai technikákat. Jelenleg nagyméretű fametszeteken dolgozik, melyeket festéssel, rajzzal egészít ki. Munkái a gesztusok, mimika, az emberi tényezők és a közeg - a szellemi, transzcendens atmoszféra kapcsolatát boncolgatják. Jelentősebb egyéni kiállításai: Kortárs Galéria, folyosó galéria (Tatabánya, 2008), Magyary Zoltán Művelődési Központ Galériája (Tata, 2009), Győri Múzeum, Napóleon-ház (Győr, 2010), Kortárs Galéria (Tatabánya 2014), Jászai Mari Színház, Népház (Tatabánya, 2017).

Mondja el véleményét!




A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!