Kapcsolat

Üzemeltető:
Tatabányai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

Székhely: 
2800 Tatabánya, Gellért tér 3.

Telefon (08-tól 16-ig):
+36/34/786-955

E-mail:
info@banhida.hu

Elnök:
Mazalin Zoltánné
20/431-46-29
mazalinzne@gmail.com

Elnökhelyettes:
Moravcsik Ágnes
moragi@freemail.hu

Képviselők:
Ízingné Pruzsina Rozália
tbszkok@gmail.com

Kostyál Jánosné
kostyaljanosne@t-online.hu

Megosztás

Skanzen

<< Vissza az előző oldalra

Cím: Tatabánya, Vágóhíd u. 1.

Telefon: +36/34-311-076

Nyitva tartás:  április 1. és október 27. között, szerdától vasárnapig, 10 és 18 óra között.

Belépő: 900 Ft, diák, nyugd.: 500 Ft

http://www.tbmuzeum.hu/Skanzen/5

A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.

A szénbányászat emlékeinek megőrzésére, a bányászhagyományok életben tartására létrehozott kiállítóhely, 1988-as megnyitása óta folyamatosan bővülő, és tematikájában is gazdagodó kiállításokkal várja vendégeit. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap, mint nap végzett a föld alatt. Az „öreg XV-ös akna” külszíni létesítményei abban az állapotban kerültek megőrzésre, ahogy egykor az üzemelés alatt voltak. Az acélszerkezetű aknatorony, a kasokat mozgató lenyűgöző szállítógép, a kovácsműhely, a víztorony, a fürdő-öltöző épület, a hősi halottaknak állított emlékmű, a volt irodaépületben az üzemvezetői iroda, a bányamérnökség, a faléz, mind- mind sajátos hangulatot áraszt. A hozzájuk kapcsolt új állandó kiállítások pedig még érthetőbbé teszik a látogatók számára az adott objektum szerepét.

A hagyományos műszaki- technikatörténeti kiállítások mellett a skanzen legkeresettebb látványossága az egykori helyi bányatelepeket jellemző épületek közül, a mára már felépített két régi kolóniaház a tisztviselő házzal, és a régi iskolával. Amíg az első épületben, a szoba – konyha – kamrás, 35 m2 –es, korhűen berendezett lakásokban a 20. század elejétől az 1960-as évekig követhető nyomon a lakáskultúra alakulása, addig az ún. „mesterségek házában”, a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet. Az eredeti helyén, változatlan formájában megmaradt tisztviselői lakás korhű berendezésével, bemutatásával pedig még teljesebb lett a kép az egykori bányatelepen lakók életkörülményeiről. A régi ótelepi iskola épületének mintájára felépített iskolában két korhű - egy 1920-30-as, és egy 1960-70-es évekbeli – osztályterem kapott helyet.

A skanzen mára fontos helyszínévé vált a bányászhagyományok ápolásának, a bányásznapi rendezvényeknek, a kulturális találkozóknak. A kiállításokhoz különleges közművelődési és múzeumpedagógiai programok társultak, ami a látottakat még vonzóbbá teszi a látogatók számára. Az „élő múzeum” megszervezésével a vendégek az 1940-es évek elején érezhetik magukat, a múzeum köré szerveződött aktivista csoport tagjainak segítségével. Emellett a bányásszá avatási szertartás, az ehhez kapcsolódó bányászdalok és a bányászhimnusz megtanulása, a próbákért kapott oklevél, és a szertartás végén a bányászuzsonna (zsíros kenyérrel), egyre népszerűbbé váltak az utóbbi években, nemcsak a helyi lakosság és az iskolások körében, de a turisták között is. A kínálat az iskolamúzeum átadása óta kiegészült „régi tanítási órák” megtartásával is.


Forrás: http://www.tbmuzeum.hu/51/24/A_SKANZEN_TORTENETE


A Hangfürdő

A Bányászati és Ipari Skanzen területén, az egykori fürdőépületben nyílt meg 1996-ban Lois Viktor szobrászművész állandó kiállítása „Hangfürdő” címmel. A tatabányai születésű, Munkácsy-díjas művész 1987 és 1992 közötti időszakban készült hangszerszobrai tekinthetők meg itt, többek között a „Centrifugagitár”, az „Akusztikus dobgép”, a „Huszonhéthúros csődörzsölő”. Lois korábban más célra gyártott gépekből, alkatrészekből, az emberek mindennapi életéhez kapcsolódó szerkezetek részeiből létrehozott fémszobrainak-hangzó tárgyainak erejét rendkívüli mértékben erősíti a környezet: az itt található szabadtéri géppark, az ipari terület jellege.

A „Hangfürdő”-ben elhelyezett szoborművek kapcsán többek között felvetődnek a megmaradáshoz, megőrzéshez, történethez, más kontextusba, funkcióba helyezéshez, a régi megértése melletti újraértelmezéshez fűződő gondolatok. Felvetődik a tárgyak vizsgálatán, lehetséges összefüggésekbe rendezésén keresztül megérteni, megismerni próbált világ ideája. Ezek egyrészt művészi-esztétikai, másrészt tulajdonképpen alapvető muzeológiai kérdések is. Egyebek mellett mindebből is következik, hogy ezek a szobrok itt, mostani helyükön „élnek” igazán.

A Tatabányai Múzeum, a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány, a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány és Lois Viktor együttműködésével 1997 óta nyaranta kerül megrendezésre KÉP-ZE-LET Nemzetközi Fémszobrász Szimpózium a skanzenben. Az itt készült alkotásokból az évek során folyamatosan gyarapodó szoborkert jött létre. A 2008-as, tizenegyedik alkotótábor megrendezését követően, mostanra hatvanöt szobormű tekinthető meg a valamikori fürdőépület, a víztorony és a Donáth Gyula által tervezett egykori Turul-szobor váza melletti területen. Alkotóik: John D. Antone, Baráth Fábián, Bogdándy Szultán Zoltán, Budahelyi Tibor, Chiu Tai-Yang, Császár Farkas Márton, Császár Péter, Csepregi Balázs, Drabik István, Ézsiás István, Gilly Tamás, Huang Ming-Chung, Huang Tser-Hua, Josip Pino Ivancsics, Kopasz Tamás, Kovács László Putu, Lestyán Goda János, Horowitz Magdolna, Lin Chen Yen, Lois Viktor, Majoros Gyula, Márkus Péter, Hsieh Yin Peet, Péter Ágnes, Rajcsók Attila, Denis Stuart Rose, Selényi Károly, Szabó Áron, Szilágyi Erzsébet, Szunyogh László, Turcsány Villő, Varkoly László, Varga János, Várnagy Ildikó, John M. Weidman, Nadia Weidman, Frank Werger, Marcus Vergette, Zsemlye Ildikó.

Lois Viktor kiállítása és a szoborkert egy-egy különálló, önmagában is értelmezhető egység. Ugyanakkor – mind létrejöttüket, mind folyamatos alakulásukat tekintve – egymással szoros összefüggésben léteznek. A mindenkori táborok idején megvalósult szoborműveknek, installációknak, eseményeknek megfelelően, időről-időre változik a szoborkert, ugyanígy alakul a „Hangfürdő”mint kiállítás, ugyanakkor mindig megtartják alapvető, eredeti jellegüket. Mint ahogy maga az egykori fürdőépület is eredeti állapotában áll, hiszen a korábban működő bánya épületeként önmagában is fontos része a Bányászati és Ipari Skanzennek. A kortárs művészet ezen ága kiválóan illeszkedik egy korábban működő ipari környezetbe, az abból létrehozott múzeum különleges részét képezik az itt látható alkotások.

Forrás: http://www.tbmuzeum.hu/81/34/A_HANGFURDO_ES_A_KORTARS_MUVESZETI_SZOBORKERT

A lap tetejére ^

Az oldal fejlesztés alatt.